Ha azt mondom, agrármérnök, tanár vagy szinkronúszó-edző, ez mind igaz vendéglátónkra, a háromgyermekes édesanyára, Mónikára. Ráadásul a virágkötészet mesterségét is kitanulta, agrármérnök lévén pedig szívesen kertészkedik. Ennyiből már kiviláglik, hogy mennyire sokoldalú és dinamikus életvitelt folytató hölgyet látogattunk meg.

 De, mint Mónika hangsúlyozza, egy építkezésbe belevágni csupán csak azért volt bátorsága, mert egy régi barátság révén ismerte Horváth Csabát, tudta róla mennyire korrekt ember, ezért bízott benne, hogy az élete nagy projektjét, az építkezést is rábízhatja.

– Voltam a Csabáék gerendaházában, legszívesebben azt építettem volna én is – nevet Mónika –, de a CSOK-kal együtt is behatárolt volt a költségvetésem, így letettem róla. De az én házam is fából, természetes anyagokból épült. Lerajzoltam egy kockás papíron az alaprajzot, hogy mi az elképzelésem.  A tervező kicsit nagyobbra tervezte és a folyosót is szélesebbre, amiért most nagyon hálás vagyok, mert így sok fény van benne, és rövidesen kialakíthatok benne egy nagy könyvesfalat. 

– Fontos volt számomra, meg hogy minél modernebb technológiával épüljön az otthonom – sorolja Mónika, milyen kívánságlistával kereste meg anno a céget. – Érdekesség, hogy amikor az építési hatóság kijött, mert mindent ellenőriztetni kellett, és megnézték a szerkezetet, meg is dicsérték, hogy nagyon szép a faanyag, amiből építették! A nem látszó szerkezetben is le van gyalulva és minőségi a fa. Jó a hőszigetelése is. Most különösen örülök neki, hogy milyen energiatakarékos a házunk, ez is a kívánságlistán volt. Számomra megvolt a büdzsé, hogy meddig nyújtózkodhatok, de ragaszkodtam a kültéri fa nyílászárókhoz, szerettem volna, hogy minél természetesebb legyen itt minden. Eléggé természettudatos vagyok.  Napelemeket is rakattam fel a tetőre, most elektromos panelek és a kandalló fűtik a házat.

Öt éve történt az építkezés, akkor három hónapot beszéltünk meg, hogy azalatt kulcsrakészen felépítik a házunk. Így is történt, július elsején elkezdték építeni és október 1-én költözhettünk.  Generálkivitelezésben mindent ők végeztek. Én teljesen elégedett vagyok a munkájukkal. Közben mindent lekommunikáltunk, én dönthettem el, hogy milyen padlót, milyen követ szeretnék a meghatározott áron belül.  Kijártam az építkezésre a munka mellett (akkor két állásom volt), de teljes mértékben megbíztam bennük, így számomra az építkezés nem volt megterhelő. 

Csaba tanácsára gázt nem vezettetünk be. Elektromos panelek vannak minden helyiségben, a nappaliban pedig a kandalló. Fával be tudom fűteni az egész házat. Van úgy, hogy csak egyszer rakok rá napközben. Csak akkor kell bekapcsolni a paneleket, ha a szobában becsukom az ajtót. Annyira jó a hőszigetelése a háznak és annyira jó a levegő, hogy tulajdonképpen minden helyiségbe eljut a meleg.  Télen a hálószobában éjszaka nem is kapcsolom be az elektromos panelt, mert fűtés nélkül is 16 fokot tartanak a falak. Éjszakára jobbat lehet aludni ezen a hőmérsékleten. 

A gyerekek időközben kirepültek a családi fészekből, csak látogatóban vannak itthon. Mónikának az is fontos szemponttá vált, hogy a háza könnyen fenntartható egy személynek is. 

– Hogy mit szeretek az otthonomban? Mindent! – nevet vendéglátónk. –  Mert minden olyan jól sikerült. Majdnem mindennap, amikor körbe nézek azt mondom: köszönöm, köszönöm, köszönöm. Imádom a házat és a környéket. Jó itt élni.